Az Ausztrál Juhászkutya, közismertebb nevén Aussie

Neve ellenére az Ausztrál Juhászkutya nem Ausztráliából származik.
  Sok kutató állította fel azt a teóriát, hogy a fajta Európából került Amerikába, akiket a korai telepesek hoztak magukkal.
Néhányan azt is hiszik, hogy a fajta Spanyolországból származik, onnan került Auszrtáliába majd Californiába 1849-ben.
  Eredete az 1800-as évekre, azokra a juhok mellett dolgozó, baszk juhászkutyákra nyúlik vissza, melyek először Ausztráliába, majd az Egyesült Államokba érkeztek, ahol a fajta a ma ismert formájára fejlődött. Az amerikai farmereket lenyűgözte ez a keményen dolgozó, közepes méretű kutya, akik inkább munkaképességük, mint küllemük miatt kezdték használni őket. Azonban még a mai ausztrálok is hasonlítanak azokra a kutyákra, melyek Európából és Ausztráliából érkeztek. Még mindig sok farmer életének fontos részét képezik az Államokban, és máshol is.
  Míg a fajta nagyon mozgékony, mégsem nevezhető „hyperaktív” kutyának, viszont szükségük van egyfajta „feladatra”, amely mindig kihívást jelenthet az agynak és mozgást a testnek.
  Az ausztrál juhászkutyát közepes méretű, intelligens, sokoldalú, nagyszerű vérmérsékletű és kitartó kutyának tenyésztették. Nagyon jó őrző és terelőkutya. A fajta néhány, általunk igen értékesnek tartott tulajdonsága miatt, nem feltétlenül alkalmas arra, hogy bármely ember társa legyen. Általában nagyon egészséges fajta, 12 évig vagy még tovább élhet. Sokuk tartózkodó az idegenekkel, de semmi esetre sem agresszívak. Nagyon intelligensek, és kiképzés nélkül gyakran rászedik a gazdájukat. Javasolt, hogy minden ausztrált kiképezzenek, vagy legalábbis igénylik a sok foglalkoztatást. Határozottan részt kívánnak venni a család napi tevékenységeiben.
  Semmiképpen nem ajánljuk olyan embernek, aki például egy panel lakásba vinné és napi 8 órára egyedül hagyná. Erre ez a fajta nem alkalmas. Tökéletes választás viszont azok számára, akik egy kiválóan képezhető, sokoldalú kutyát akarnak tartani. Ezeknek a különleges kutyáknak különleges gazdára van szükségük. Ha megvan Önben az elkötelezettség az ausztrál juhász irányában, nem fog csalódni. Hűsége, elszántsága és humorérzéke egyedülállóvá teszi ezt a fajtát. 
  Az Amerikai Ausztrál Juhászkutya Klub (Australian Shepherd Club of America - ASCA) 1957-ben alakult, hogy népszerűsítse a fajtát. Számos fajtaklubot jegyeztek be. A standardot 1976-ban fogadták el, a regisztert pedig 1980-ban vonták össze.
  Az Amerikai Kennel Club (AKC) 1992-ben fogadta el az ausztrál juhászkutyát. Nem az ASCA lett a hivatalos anyaklub. Megalakult az Egyesült Államok Ausztrál Juhászkutya Szövetsége (United States Australian Shepherd Association), hogy az AKC-beli anyaklub legyen. Az AKC két éven keresztül szabadon vette fel a kutyákat a törzskönyvébe, így sok ausztrál kétszeresen vagy akár háromszorosan is regisztrált. Ekkortól kezdve az ausztrálok már a különféle terelő, engedelmességi és nyomkövető osztályokban versenyezhettek.
  1993-ban az AKC felvette az ausztrál juhászkutyát a juhászkutya fajtacsoportba.
Az első ausztrál juhászkutyák 1985-ben érkeztek Angliába.
1995-ben a Kennel Club elismerte az ausztrál juhászkutyát, és a fajtát áttették az Import  Regiszterbe. Kiadták az ideiglenes fajtastandardet is. Az ASCUK-ot jelölték ki ideiglenes fajtaklubként.
2000 januárjában a Kennel Club teljesjogú fajtastátuszt adott az aussienak, a kiállításokon beindultak a fajta önálló osztályai.
  Magyarországon 2003-ban honosítottuk az első 2 Ausztrál Juhászkutyát Francia országból, ( HJCH. That's Fine Du Clos Des Duchesses,  Pepsi de L'Igloo des Sables ) mindketten szukák, nagyon értékes, különleges a vérvonaluk, s küllemük is Európaszerte elismert.